Bevezet�s

A szaknyelvek helyes�r�s�nak alakul�s�ban k�z�s von�s, hogy a kezdeti sokf�les�get, tarkas�got az egys�ges �r�sm�dra val� t�rekv�s v�ltja f�l. A magyar �llatfajtanevek egys�ges �r�sm�dj�nak kidolgoz�s�ra az ig�ny m�r r�g�ta �lt a szakmai k�r�kben, de a munk�latok elkezd�s�re az elhat�roz� l�k�st a Magyar nagylexikon szerkeszt�s�nek megindul�sa adta meg: a lexikonban, mint egys�ges m�ben egys�ges �r�sm�dnak kellett �rv�nyes�lnie az �llatfajt�k nev�nek �r�s�ban is.

A rendez�s munk�j�nak tal�n legnagyobb elvi neh�zs�ge az a – szakemberek el�tt j�l ismert – k�r�lm�ny volt, hogy a fajta fogalm�nak defin�ci�ja nem mindig probl�mamentes. Ez�rt �gy kellett d�nteni, hogy a jelen szab�lyzat fajt�n a teny�sztett �llatok bizonyos k�r�t �rti, �s nem k�l�nb�zteti meg a fajtak�r, a fajta, a v�lfajta (fajtav�ltozat), a t�jfajta, az alfajta, a fajakonstrukci� �s ebben az �rtelemben a t�pus, valamint a t�rzs �s a mut�ci� fogalm�t. Ezek n�melyik�t ugyanis a szak�r�k esetenk�nt m�s-m�s m�don �rtelmezik; ezenk�v�l egy-egy popul�ci� az id� folyam�n �tker�lhet az egyik kateg�ri�b�l a m�sikba. Nem szerepelnek a szab�lyzatban azok a hibridek, amelyek �r�sm�djuk tekintet�ben a n�vad�t�l r�gz�tett form�t k�vetik, s eset�kben m�g egy�niesked�, s�t bizarr �r�sk�pek is el�fordulhatnak.

A jelen szab�lyzat alapj�t egy t�bb mint ezerszavas sz�gy�jtem�ny k�pezi. Ennek adatai olyan kiadv�nyokb�l val�k, amelyek a sz�zad elej�ig visszamen�en reprezent�lj�k a szak�r�k fajtan�vad�si felfog�s�t. Az �tvenet meghalad� sz�m� k�tet k�z�tt szakk�nyv, k�zik�nyv, tank�nyv, enciklop�dia, egyetemi jegyzet, �vk�nyv, n�pszer�s�t� kiadv�ny, lexikon, sz�t�r egyar�nt megtal�lhat�. A heterog�n halmazban egy-egy fajtan�v term�szetesen ism�telten el�fordult elt�r� vagy megegyez� �r�sm�ddal. Abb�l a c�lb�l, hogy a mai kor �zl�s�nek �s szakmai elv�r�sainak megfelel� t�rgyal�si anyag �lljon rendelkez�sre, a bet�rendbe sorolt sz�halmazt el�sz�r az MTA �llatteny�szt�si �s Takarm�nyoz�si Tudom�nyos Bizotts�ga kapta meg azzal a k�r�ssel, hogy a bizotts�gi tagok a szakma k�vetelm�nyeinek megfelel�en jel�lj�k meg a t�l�k helyesnek tartott �r�sm�dot mindegyik fajtan�v eset�ben. A szab�lytervezet kidolgoz�sakor teh�t m�r egy homog�nebb list�ra lehetett t�maszkodni.

A szerkeszt�k (J�vorka Levente, �llatorvos-tudom�nyi Egyetem, �llatteny�szt�si Tansz�k; F�bi�n P�l �s H�nyi Ede, MTA Magyar Nyelvi Bizotts�g) szigor� k�vetkezetess�ggel arra t�rekedtek, hogy a jelen szab�lyzat aj�nl�sai �sszhangban legyenek A magyar helyes�r�s szab�lyai 11. (1984. �vi) kiad�s�nak rendelkez�seivel, az �llatorvosi �rtelmez� sz�t�rnak (1984.) �s helyes�r�si F�ggel�k�nek felfog�s�val, tov�bb� tekintetbe vett�k m�s tudom�nyter�letek helyes�r�si szok�srendszer�t is (Priszter Szaniszl�: A magyar n�v�nynevek helyes�r�si szab�lyai. 1985.; Gozm�ny L�szl�: A magyar �llatnevek helyes�r�si szab�lyai. 1994.).

Az �gy kikrist�lyosodott elvekre �p�tett szab�lyrendszert az MTA-nak mind �llatteny�szt�si �s Takarm�nyoz�si Tudom�nyos Bizotts�ga, mind Magyar Nyelvi Bizotts�ga elfogadta.

Budapest, 1995. j�nius 19.

Szab�lyok

       1. Minden fajtanevet kisbet�vel kezd�nk, ak�r k�zn�vi, ak�r tulajdonn�vi eredet�: komondor, racka, t�k�rponty, versenyposta, angol ag�r, bonyh�di magyar tarka, tiroli sz�rke marha; saintgermaini vizsla; szeremley ty�k, orlov l�, santa gertrudis marha; stb.

       2. A fajtanevek k�t alakban haszn�latosak.

       a) A teljes fajtan�v az a forma, amelyben a fajn�v is szerepel:

       komondor kutya               charolais marha
mangalica sert�s               charolais juh
hortob�gyi n�niusz l�                     charolais l� stb.
szeremley ty�k stb.      

       Megjegyz�s:

       A teljes fajtan�vben szerepl� jelz� bizonyos esetekben fajn�vv� v�lhat:

       merin� juh ~ merin� ® n�met h�smerin�

       shorthorn marha ~ shorthorn ® h�sshorthorn

       szetter kutya ~ szetter ® �r szetter stb.

       b) A r�vid fajtan�v az a forma, amelyben a fajn�v nem szerepel:

       komondor                               charolais (lehet t�bb faj neve is) stb.

       mangalica

       hortob�gyi n�niusz

       szeremley stb.

       Megjegyz�s:

       a) A jelen szab�lyzatban a tov�bbiakban a r�vid fajtan�v ut�n – sz�ks�g eset�n, eligaz�t� sz�vegk�rnyezet hi�ny�ban – z�r�jelben szerepel a fajn�v: komondor (kutya),  hortob�gyi n�niusz (l�), szeremley (ty�k), cig�ja (juh) stb.

       b) T�bb esetben – a szak